Horganyzott, sárga, foszfátozott vagy rozsdamentes?

Mi ellen véd a bevonat?

A szénacél rozsdásodik, ha nedvességgel és oxigénnel találkozik. A rozsda térfogata nagyobb, mint az acélé, ezért feszít és tovább repeszti a felületet — a folyamat önmagát gyorsítja.

A cinkbevonat ezt kétféleképpen akadályozza. Egyrészt fizikai gátat képez. Másrészt — és ez a fontosabb — a cink kevésbé nemes fém az acélnál, ezért ha a réteg megsérül, elsőként a cink korrodálódik, és közben védi az alatta lévő acélt. Ezt hívják áldozati védelemnek. Ezért nem kezd azonnal rozsdásodni egy megkarcolt horganyzott csavar.

Ebből következik a gyakorlati szabály is: minél vastagabb a cinkréteg, annál tovább tart. A különböző eljárások lényegében ebben térnek el.

Egy gyakori félreértés: a bevonat nem teszi a csavart erősebbé. A teherbírást a szilárdsági osztály adja, a felületkezelés kizárólag az élettartamot befolyásolja. A kettőt külön kell megválasztani.

A négy leggyakoribb felület

Horganyzott, fehér cink

A galvanikusan felvitt, vékony cinkréteg — ez a legelterjedtebb kivitel, és a kínálat nagy részén ezt találod. Néhány mikron vastag, ezüstös-kékes árnyalatú.

Beltérben gyakorlatilag korlátlan ideig tart. Fedett kültéri helyen — terasz alatt, garázsban, ereszaljban — évekig jól bírja. Közvetlen esőnek kitéve viszont már korlátozott: a vékony réteg idővel elfogy.

Sárga krómozott

Ugyanaz a galvanikus horganyzás, de utókezeléssel, ami aranysárga színt és valamivel jobb korrózióállóságot ad. Elsősorban faforgácslap csavaroknál és bútoripari felhasználásban találkozol vele, ahol a látszó felület is számít.

Korrózióvédelemben nem jelent nagyságrendi ugrást a fehér cinkhez képest. Ha sárgát veszel, azt elsősorban az esztétika miatt tedd, ne azért, mert azt hiszed, kültérre alkalmasabb.

Foszfátozott

Ez nem korrózióvédelem. A foszfátozás sötét, matt, enyhén érdes felületet ad, aminek két haszna van: csökkenti a súrlódást behajtáskor, és javítja a glett és a festék tapadását. Ezért foszfátozott szinte minden gipszkarton csavar.

Nedvességgel szemben viszont alig véd. Egy foszfátozott csavar vizes helyiségben, vagy akár csak nedves falban hetek alatt rozsdafoltot ad a glett alá — és az átüt a festésen. Vizes helyiségbe, homlokzatra, pincébe horganyzott vagy rozsdamentes kivitelt válassz.

Tűzihorganyzott

Ez nem ugyanaz, mint a galvanikus horganyzás. Az alkatrészt olvadt cinkbe mártják, így sokszorosan vastagabb réteg keletkezik, mint elektrolitikus úton. Cserébe a felület durvább, egyenetlenebb, és a menet is vastagszik tőle — ezért a tűzihorganyzott csavarhoz tűzihorganyzott, utánvágott anya való.

Szabadban álló faszerkezetnél, tetőszerkezetnél, kerítésnél ez a jó kompromisszum: lényegesen olcsóbb a rozsdamentesnél, de évtizedes védelmet ad.

Rozsdamentes

Ez a többitől eltérően nem bevonat, hanem maga az anyag. Az ausztenites rozsdamentes acél krómtartalma miatt a felületén összefüggő, önjavító oxidréteg alakul ki — ha megkarcolod, magától újraképződik.

Két minőséggel találkozol. Az A2 a szokásos kültéri választás. Az A4 molibdént is tartalmaz, ami a kloridos korrózióval szemben véd — tengerparti környezetbe, uszodába, és oda, ahol sózott út pára éri.

Két dolgot érdemes tudni róla. Drágább, jellemzően többszöröse a horganyzottnak. És lágyabb: a szilárdsági osztálya elmarad egy 8.8-as szénacél csavarétól, és behajtáskor könnyebben nyúlik vagy szakad a feje, ezért keményfába érdemes előfúrni.

Mit jelent az A2 és az A4?

A rozsdamentes csavaroknál ez a két jelölés a leggyakoribb, és nem mindegy, melyiket veszed. Az A2 a hétköznapi rozsdamentes: kültéri faszerkezethez, teraszhoz, kerti bútorhoz bőven elég. Az A4 molibdént is tartalmaz, ami a kloridos korróziónak áll ellen — tengerparti környezetben, uszodatérben, vegyi üzemben, illetve útsózásnak kitett helyen ez kell.

Magyarországon a legtöbb kültéri feladatra az A2 a reális választás. Az A4 ára érezhetően magasabb, és csak ott hoz érdemi többletet, ahol tényleg klorid éri a kötést.

Hol melyiket?

A tűzihorganyzás a fenti négyen túl külön kategória: a munkadarabot olvadt cinkbe merítik, így a galvanikusnál sokszorosan vastagabb réteg keletkezik. Durvább felületű és méretben is „hízik", de kültéri acélszerkezeten évtizedekig tart. Csomópont elemeknél és nagyobb szerkezeti rögzítőknél találkozol vele.

Behajtáskor sérül a bevonat

Erről ritkán esik szó, pedig gyakorlati következménye van. A csavar behajtásakor a menet súrlódik a furat falán, és a vékony galvanikus réteg a menetéleken részben lekopik. Beltérben ez közömbös, mert a cink áldozati védelme pótolja. Kültéren viszont épp a menetélek lesznek a kötés leggyengébb pontjai.

Ezért is érdemes kültéri, teherhordó kötésnél eleve erősebb védelmű vagy rozsdamentes kivitelt választani, és nem a horganyzottra hagyatkozni azzal, hogy „fedett a hely".

Ugyanide tartozik, hogy a használt csavart ne építsd vissza kültéri szerkezetbe. A ki- és visszacsavarás kétszer koptatja a réteget, és a második beépítésnél már lényegesen kevesebb védelem marad rajta.

A hiba, amit a legtöbben elkövetnek

Ha két különböző fém nedvesség jelenlétében érintkezik, elemet alkotnak, és a kevésbé nemes fém gyorsulva korrodálódik. Ezt hívják galvanikus korróziónak, és a gyakorlatban így néz ki:

• Rozsdamentes csavar horganyzott alátéttel vagy anyával — a horganyzott elem fogy el, nem a csavar. Ha rozsdamentes csavart veszel, rozsdamentes anyát és alátétet is vegyél hozzá.
• Horganyzott csavar alumínium lemezben, tartósan nedves helyen — az alumínium körül fehér, porszerű korrózió jelenik meg.
• Szénacél csavar rozsdamentes lemezben — a csavar néhány hónap alatt elrozsdásodik, és a csík végigfut a lemezen.

A szabály egyszerű: nedves környezetben azonos anyagminőséget párosíts. Száraz beltérben ez nem kérdés, mert nedvesség nélkül nincs elektrolit, és nem indul be a folyamat.

Kezelt faanyag és a cink

Egy kevéssé ismert összefüggés: számos faanyagvédő és égéskésleltető szer rézvegyületet tartalmaz, és ezek nedvesség jelenlétében megtámadják a cinkréteget. Vegyszerrel kezelt faanyagba — teraszdeszka, kerti szerkezet, impregnált gerenda — ezért a szokásosnál erősebb védelem kell: tűzihorganyzott vagy rozsdamentes kivitel.

Ugyanez vonatkozik a tölgyre és a vörösfenyőre is: ezek savas kémhatású faanyagok, és idővel megeszik a vékony cinkréteget.

Mennyivel drágább, és megéri-e?

A rozsdamentes kivitel ára jellemzően a horganyzott többszöröse. Egy teraszon, ahol száz csavar van, ez forintosítva is érezhető különbség.

Érdemes viszont végiggondolni, mibe kerül a csere. Nem a csavar árába — hanem a kibontott burkolatba, a munkaidőbe, és abba, hogy a rozsdacsík addigra megfolyatta a deszkát. Ebből a nézőpontból az erősebb kivitel többnyire olcsóbb.

A fordítottja is igaz: száraz beltéri bútorba fölösleges rozsdamentes csavart venni. Ott a horganyzott vagy a sárga krómozott ugyanúgy örökké kitart, töredék áron.

Összefoglalva

Nézd meg, hol lesz a csavar, nem azt, mennyibe kerül. Száraz beltérbe foszfátozott vagy horganyzott, fedett kültérre horganyzott, szabadba tűzihorganyzott vagy A2, sós és vegyi környezetbe A4. Nedves helyen pedig a csavar, az anya és az alátét ugyanabból az anyagból legyen.

A teljes kínálatot a csavarok és a fém rögzítőelemek kategóriában találod, anyag és felület szerint szűrhetően.